Zárjad az ajtót, akkor csak az jön be, akit beengedsz. Hozzád biztosan nem jön az anyós-após, ha a fia nincsen otthon, akkor meg kívül tágasabb.
Amúgy ez idegi hadviselés is. Abszolút megértem, hogy felzaklatott a dolog, én csak kívülállóként olvasom a történet, és 200 a vérnyomásom tőle. Még azt sem mondhatom, hogy hagyd rájuk már erre a kis időre, hiszen az embernek van önbecsülése is. Tudomásul kell venned, hogy ők gyűlölnek téged, ez érthető, hiszen a gyermekükkel állsz perben-haragban. A maguk módján reagálnak, ez is érthető. Ez neked nem tetszik, ez is érthető, és hogy nem kell eltűrnöd, az meg magától értetődik. Ezért mondom, zárd az ajtót, kopogtassanak, ha bebocsátást akarnak.
Ilyen alkalmakra tarts a zsebedben egy apró, pár ezerért kapható diktafont, és kapcsold be! Ne tudjon róla senki! Amikor magad vagy, lejegyezheted az ehhez hasonló eseményeket, és majd ha eljött az ideje, a bíróságon hasznát veheted a jegyzeteidnek és a felvételeknek. Addig hétpecsétes titok legyen, ugyanis könnyen lehet, hogy ez lesz a legmegbízhatóbb tanúd. Ha idő előtt kiderül, nemcsak hogy elveszíted, de még szorulsz is miatta.

A lányaid miatt nagyon sajnállak. Össze vannak ám zavarodva, hidd el.
Próbáld meg az ő szemszögükből is nézni a dolgot. Hiába nagykorúak, azért még nincs ilyesmiben tapasztalatuk, és érzelmileg nagyon erősen érinti őket, ami történik. Hirtelen összeomlott az egész világ körülöttük, és nem igazán tudják, miként viselkedjenek. Mondd meg nekik, hogy együttérzel velük, biztosan nagyon rossz lehet most nekik emiatt.
Aztán kérd meg őket, hogy egy napra képzeljék magukat a te helyedbe. Ha a saját házasságukban nekik kell majd így élniük, ezeket, amiket te átéltél, nekik elviselniük, amit te évek óta, vajon mit éreznének? Vajon hogyan viselkednének, vajon mit tennének?
Ne feledd, ha te nem beszélsz velük őszintén, bizalmasan a történtekről, akkor minden információjuk a többiektől származik.
Véleményem szerint ne várj tőlük segítséget, de avasd be őket annyira, amennyire lehet. Mondd el, hogy mennyire szenvedsz, hogy miért nem bírod tovább a jelenlegi állapotot, és miért döntöttél úgy, hogy véget vetsz ennek. Mondd, tudod, hogy nekik ez bizonyára nem esik jól, biztosan fáj is, többek között éppen ezért halogattad ennyi ideig. Neked is, mint mindenkinek, jogod van emberhez méltó életet élni, és most eljött az ideje, hogy ezért tegyél valamit. Tudjanak róla, hogy az elhatározásod miatt az apjuk és az ő családja haragszik rád, kígyót békát kiált rád, de ők csak a saját szemüknek higgyenek. Mondd meg nekik, hogy történjék bármi, te őket ugyanúgy szereted, és szeretni is fogod őket, ezen semmi nem változtathat.
Lesz sírás-rívás, de ki kell húzni a dugót, szabadjára kell ereszteni az elfojtott érzelmeket, és ezzel egyben kiveszed a fegyvert az ellened áskálódók kezéből is.