Nem is tudom, melyik szót kellene idézőjelbe rakni, hiszen tutira nem exem esett gondolkodóba, inkább kapitány-anyós! A hétvégi verekedés és vagyonon való osztozkodás jó hatással lehetett rájuk, hiszen végre elkezdték a fejüket törni, hogyan tudnának tőlem mielőbb megszabadulni.
Exem végül beszélgetésre invitált a konyhába, ahol kisebbik lányom éppen főzőcskézett. Nem igazán volt hangulatom úgy beszélgetni, hogy okoskodó, nagyszájú gyerekem mindenbe beleszólhasson, de már mindegy. Kíváncsi voltam, mit is akar előterjeszteni volt párom.
A konyhában exem hokedlire telepedett, én meg támasztottam az ajtófélfát egy nyugtatóval magamban, hogy neki ne menjek idő előtt. El is kezdte sorolni a dolgokat, amik neki fájtak,én meg hallgattam. Kérdésére, hogy milyen jogon pakoltam ki mindent a konyhaszekrényből, szépen elsoroltam, hogy egyik személyes ajándék volt, ahhoz semmi köze, másik tárgyat örököltem nagyanyámtól, ahhoz szintén semmi köze, amit meg együtt szereztünk, alig valami, annak felét otthagytam. Ja, persze, a konyhai eszközöknél már lánykám is megszólalt,hogy miért 3 ezer forintra értékeltem, szerinte többet ér a 20 éves nokedliszaggató és társai. Ilyen hülyeségen kezdett exem vitázni, mikor rámutattam arra, hogy ezt a biróság már jóváhagyta, így kár ebből vitát nyitni, de ha nem tetszik, indíthat új pert egy nokedliszaggatóért.
Aztán említette a számítógépet, hogy kiszúrtam a szemét vele, mert monitort nem adtam hozzá, de mondtam neki, már ez is elmúlt, átvételi elismervényt aláírta, további követelése nincs. Végül a házra terelte a szót. Na, épp ideje volt már! Rohadtul kíváncsi voltam, mennyit ajánl fel, hogy kilépjek a házból, és főleg az életéből.
Tőle szokatlan módon hosszúra nyújtotta a bevezetőt, elmondta, hogy a ház mennyire le van amortizálódva, hogy az ingatlanpiac áll, az ingatlannak nincs ára stb, stb... Aztán rátért, hogy ha nem fogadom el az ajánlatát, akkor bíróság általi árverést kér a házra, amiről tudja, hogy egyikünknek sem lenne előnyös. Itt már közbeszóltam,hogy térjen a lényegre. Végre mondott egy összeget. Épp azt, amit előző éjjel megálmodtam. Fel is riadtam álmomból! Szerinte ez a ház nem ér többet 4 millánál (85 nm, 3 szoba, összközmű stb), így örülhetek a 2 millának, amit adna, mert ő nagylelkűen még a hitelt is átvállalja. (900 ezer). Piszokul várta a választ, én meg elszámoltam 9-ig. Tízig nem volt türelmem. Rám is szólt,mondjak már valamit. Hát mondtam, ne várjon azonnali választ, erre még alszom egyet. Szerintem azóta is eszi a fene, hogy hogyan is állok az ajánlatához.
Este a neten bóklászva, ingatlanhirdetéseket néztem, eladó házakat a környéken, amikor rátaláltam az ő hirdetésére. Gerinctelen módon nem közölte velem, hogy milyen áron kínálja a házunkat. Mikor én tettem fel hirdetést,megbeszéltem vele, ezért nem érzem tisztességesnek, hogy bő 1 millával lejjebb vitte az árát tudtom és beleegyezésem nélkül.
Érdekes dolog, hogy nekem azt mondta, 4 millát ér a ház, ő mégis közel 7 millára hirdeti. Itt egy telket sem kap 2 millán alul, és a házhoz tartozó kert éppen kiad egy építési telket. Érdekes dolgok ezek, elgondolkodtatóak! Nem tudja, mekkora a háza, mert megtoldotta a valóságot 13 négyzetméterrel, a telek méretéből viszont ellopta a felét a hirdetésben. Lehet, hogy úgy gondolta, a kertet külön telekként kezeli? Vagy csak ennyire idióta, hogy hasraütve ír egy számot? Hát, ezt még nem tudom, de tény, hogy saját tulajdonával sincs tisztában. Vagy lehet, hogy csak az ő tulajdonát képező "féltelket" kínálja eladásra? Nah,majd kiderül minden!
Lényeg a lényeg, még nem tudja, hogy az ajánlatát semmiképpen nem fogadom el. Én többre tartom a házamat 4 millánál, és ha az övé kettőért eladó, lehet felajánlom én is azt a kettőt. Kíváncsi lennék,mit szólna! Meg is tenném, ha lenne munkám, ami nincs, és én is juthatnék hitelhez.
Egyelőre még nem tudom, az általa felajánlott összeg mennyire képezi alku tárgyát, de majdcsak elmondja, ha megtudja, hogy nem fogadom el. Vigye bíróságra, árvereztesse el, fizesse a költségeket, és főleg az ügyvédet, úgyis van neki miből. De okosabb lenne, ha a részemet tényleg kiadná, legalább hamar megszabadulna tőlem. Ő mondott egy összeget, majd mondok én is. Hogy felspanolom vele, az tutibiztos. Egyébként ahogy nézegettem a neten a hirdetéseket, itt, szerény kis városunkban, a cigánysoron, lepukkant ócska "ház" több mint 4 millára van hirdetve. Hát nem is értem, mit gondol exem, hogy ez az óriási ház is annyit ér, mint egy putri?:D
Megnéztem egy online kalkulátorral, mennyi hitelhez juthatna Őokossága. 3 millát simán kapna, bár jó 15 évig fizethené vissza, ami lássuk be, nem kevés. Most 45 éves, még nyugdíjig ki is nyöghetné. Persze, így se tud kijönni a havi béréből, pedig exanyós rendezi a kajáját, ellátja mindennel, neki csak a szórakozásra kell költenie. Hát bizony, a pénzt nem csak megkeresni nehéz, de beosztani talán még nehezebb!
Kíváncsi leszek a folytatásra! Téged is érdekel? Majd megírom mi volt! :D
